Suhač
| Suhač | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Sinj |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21230 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 577 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 389 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 43′ 02″, k. h. 16° 38′ 09″43.71735549, 16.6357037743.717355°N 16.635704°EKoordináták: é. sz. 43° 43′ 02″, k. h. 16° 38′ 09″43.71735549, 16.6357037743.717355°N 16.635704°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Suhač falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Sinjhez tartozik.
Fekvése
Splittől légvonalban 28, közúton 37 km-re északkeletre, községközpontjától 1 km-re északra, a dalmát Zagora középső részén, az 1-es számú főút mentén fekszik.
Története
A középkorban területe a Subićok majd Nepilićek birtoka volt. 1536-ban elesett Sinj vára és vele együtt ez a térség is török uralom alá került. A török uralom idején a korabeli források szerint mecset is állt a faluban, melynek alapítója egy Mehmet nevű iszlám tanító volt.[2] Sinj várával együtt 1686-ban szabadult fel a török uralom alól. Ezt követően a velencei hatóságok irányításával és rámai ferences szerzetesek vezetésével Boszniából és Hercegovinából keresztény lakosság érkezett. 1699-ben a karlócai béke értelmében a terület végképp felszabadult, de a béke nem maradt tartós. Az újabb velencei-török háborúnak az 1718-as pozsareváci béke vetett véget, mely után a török veszély végképp megszűnt ezen a vidéken. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be a településre. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A Habsburg uralom 1918-ig tartott. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia részévé vált. 1857-ben 214, 1910-ben 268 lakosa volt. A második világháború idején a Független Horvát Állam, majd a háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. Területe 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben 571 lakosa volt.
Lakosság
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 214 | 0 | 213 | 168 | 269 | 268 | 0 | 0 | 484 | 504 | 559 | 584 | 658 | 586 | 573 | 571 |
(1869-ben, 1921-ben és 1931-ben lakosságát Karakašicához számították.)
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Zagora između stočarsko-ratarske tradicije te procesa litoralizacije i globalizacije Zadar, Zagreb, Split, 2011. 358. oldal(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
Zagora između stočarsko-ratarske tradicije te procesa litoralizacije i globalizacije Zadar, Zagreb, Split, 2011.(horvátul)
További információk
- A sinji plébánia honlapja (horvátul)
- A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)
- Sinj város hivatalos oldala (horvátul)
- Sinj város turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
Horvátország-portál
Földrajzportál
