Neorić

Neorić
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Split-Dalmácia
Község	Muć
Jogállás	falu
Irányítószám	21247
Körzethívószám	(+385) 21
Népesség
Teljes népesség	819 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	460 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 40′ 33″, k. h. 16° 31′ 23″43.67596933, 16.5231413243.675969°N 16.523141°EKoordináták: é. sz. 43° 40′ 33″, k. h. 16° 31′ 23″43.67596933, 16.5231413243.675969°N 16.523141°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Neorić falu Muć községben Horvátországban Split-Dalmácia megyében.

Fekvése

Split központjától légvonalban 19, közúton 31 km-re északra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 7 km-re délkeletre, a Dalmát Zagora központi részén fekszik. Délről a Moseć-, északról a Svilaja-, keletről a Visočnica-, nyugatról pedig a Plišivica-hegység határolja. A településen átfolyik a Sutina-patak, mely később a Cetinába torkollik. Határának nyugati részét a hosszúkás és termékeny talajú Mući mező képezi, melyet a Čikola-folyóba torkolló a Vrba-patak vize öntöz.

Története

A település neve az azonos nevű horvát nemzetség nevéből származik. Középkori írásos források a nemzetség több tagját is megnevezik. Így 1203 után említik Orša Neorićot, 1270 körül Koren és Bogdan Neorićot, majd később Marin, Jurša és Cipronja Neorićot is.^[2] A nemzetség lakóhelye volt a falu feletti magaslaton emelt Neorić vára, melynek jelentősége a török veszély fokozódásával nőtt meg. 1537-ben elesett a közeli Klissza vára és ezután Neorić sem tarthatta sokáig magát. 1538-ban ez a vár is török kézre került. Ezután a nemzetség több tagja a török ellen kemény harcot folytató uszkókokhoz csatlakozott. 1540-ben Zenggben említik például Juraj Neorićot.^[2] A 150 évig tartó török uralom után a ferencesek Boszniából és Hercegovinából telepítettek be új lakosságot. Önálló plébániáját 1713-ban alapították. 1718-ban a mući területen végzett egyházlátogatása során Cupilli érsek Muć település után Neorićot is megemlíti, mely abban az időben Podneorić néven volt ismert.^[2] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 587, 1910-ben 837 lakosa volt. Az első világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háború után a település a szocialista Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. Lakossága 2011-ben 883 fő volt.

Lakosság

Nevezetességei

• A Mindenszentek tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1897-ben építették. Kőből épített egyhajós épület, Homlokzatának közepén nagyméretű rózsaablakkal, oromzatán keskeny harangtoronnyal, melyben egy harang található. Építésének századik évfordulója alkalmából kívül-belül felújították.^[2]
• Közelében a temetőben áll a település régi, azonos titulusú plébániatemploma, melyet 1701-ben építettek. 2001-ben ünnepelték fennállásának háromszázadik évfordulóját, mely alkalomból megújították.^[2]
• Neorić középkori várának maradványai a falu feletti magaslaton.

Oktatás

A településnek 1934-ig nem volt iskolája, néhány itteni gyermek a gornji mući iskolába járt. A nagy távolság miatt a helyi lakosok már régóta szorgalmazták egy új iskolaépület felépítését. Az építés 1928-ban kezdődött és csak 1934-ben fejeződött be. A falu első tanítónője Darinka Rogošić volt. A II. világháború idején 1941 és 1945 között a tanítás szünetelt. 1945-ben négy osztályban indult meg újra a tanítás. 1954-től pedig már hatosztályosként, 1955-től pedig nyolcosztályosként működött az iskola. A mai iskolaépület építési munkái 1969 februárjában indultak meg és 1971. december 22-én nyitotta meg kapuit. Neorićon kívül a szomszédos Sutina tanulói is ide járnak.^[5]

További információk

• Muć község hivatalos oldala (horvátul)
• A település weboldala^{[halott link]} (horvátul)
• Ogorje.net:Neorić (horvátul)
• Az alapiskola honlapja (horvátul)
• Krešimir Kružić: Plemići s područja župe Zmina u sresnjem vijeku (horvátul)

Jegyzetek