Vágudva

Vágudva (Udiča)
Vágudva látképe
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Vágbesztercei
Rang	község
Első írásos említés	1321
Polgármester	Peter Chochlík
Irányítószám	018 01
Körzethívószám	042
Forgalmi rendszám	PB
Népesség
Teljes népesség	2247 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	98 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	306 m
Terület	22,15 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 10′, k. h. 18° 24′49.16666667, 18.449.166667°N 18.400000°EKoordináták: é. sz. 49° 10′, k. h. 18° 24′49.16666667, 18.449.166667°N 18.400000°E
Vágudva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vágudva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vágudva (szlovákul Udiča) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágbesztercei járásban. Nagyudva és Vágköre egyesítése.

Fekvése

Vágbesztercétőltól 7 km-re északnyugatra fekszik, Kölesfalva és Sárosfalu tartozik hozzá.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területe ősidők óta lakott. Az újkőkor, a lausitzi és puhói kultúrához kötődő, főként cserépmaradványok, a rézkorból a bosáci kultúra kőeszközei,^[2] a római és szláv időszakból településmaradványok kerültek itt elő.

A mai falu első írásos említése 1321-ből Károly Róbert okleveléből származik, aki Kis- és Nagyudvát más birtokokkal együtt Kilián fia Andrásnak adta. Az oklevélben a falu "Duae willae Wdicha" néve szerepel. Azelőtt királyi birtok volt. A két Udvát és plébániáját megemlíti az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék is. 1405-ben "Udicz" alakban említik. 1456-ban beiktatták Jablonowe-i Buthor Gáspárt, Menyhértet és Boldizsárt a Trencsén megyei Vdicza birtokukba.^[3] 1479-ben "Udicza", 1503-ban "Nagh Udycza" alakban említik az írott források. 1471-ben a vágbesztercei váruradalom része, így a Podmaniczky család volt az ura. 1598-ban szintén Vágbeszterce várának tartozéka 30 házzal, melyek közül 13 jobbágyé és 17 zselléré volt. Ez mintegy 200 lakost jelentett. Ekkor Kisudva nemesi község 17 házzal, mintegy 100 lakossal.

A 17. század elején az egyházi feljegyzések szerint evangélikus gyülekezet volt, de a 18. század második felében lakói már újra katolikusok voltak. 1688-ban 1280 evangélikus mellett csak 304 katolikus, 1697-ben 1523 evangélikus mellett csak 100 katolikus volt. A Rákóczi-szabadságharcot követően az ellenreformáció hatására az arány megfordult, 1766-ban 1291 katolikus mellett az evangélikusok száma már csak 204 volt. 1720-ban 24 adóegysége volt. 1783-ban a régi templom helyett újat építettek, az építéshez a császár maga is 3000 forinttal járult hozzá. 1784-ben 83 házában 94 család élt 513 lakossal. 1828-ban 89 háza és 587 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, tutajozással, háziiparral, kosárfonással, fafaragással, fazsindelykészítéssel foglalkoztak.

Vágkörét 1408-ban említik először, Lednic várának uradalmához tartozott. Később a helyi nemes Okruczky család birtoka volt. 1598-ban 5 ház állt a településen. 1784-ben 22 házában 22 családban 113 lakos élt. 1828-ban 11 háza és 96 lakosa volt. Lakói földműveléssel, állattartással foglalkoztak, de sokan kertészkedtek és végeztek idénymunkákat a délebbi vidékeken. Területét 1960-ban a Vág-víztarozó vizével árasztották el és megszűnt.

A trianoni békeszerződésig mind a négy település Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott.

Népessége

1910-ben Nagyudvának 661, Vágkörének 107, Kölesfalvának 443, Sárosfalunak 169, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 2189 lakosából 2164 szlovák volt.

2011-ben 2178 lakosából 2103 szlovák volt.

Nevezetességei

• Nagyudva római katolikus temploma 1780 és 1783 között épült késő barokk stílusban a korábbi 14. századi templom bővítésével és átépítésével. 1831-ben és a 20. században megújították.
• Nagyudva plébániája 1828-ban épült klasszicista stílusban.

Külső hivatkozások

• Községinfó
• Vágudva Szlovákia térképén^{[halott link]}
• E-obce.sk

Jegyzetek