Szinice

Szinice (Svinița)
A Trikule
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Délnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Mehedinți
Rang	község
Polgármester	Nicolaie Curici (Mișcarea pentru Noul Mehedinți)[1]
Irányítószám	227440
SIRUTA-kód	113616
Népesség
Népesség	741 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	– (2011)
Népsűrűség	7,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	42 m
Terület	97 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 30′, k. h. 22° 06′44.5, 22.144.500000°N 22.100000°EKoordináták: é. sz. 44° 30′, k. h. 22° 06′44.5, 22.144.500000°N 22.100000°E
Szinice weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Szinice, 1911-ig Szvinica (románul: Svinița, szerbül: Свиница vagy Свињица) falu Romániában, a Bánságban, Mehedinți megyében, a Vaskapu-szorosban. Az egykori Nagy-Magyarország legdélebbi településeként tartják számon.

Fekvése

Orsovától 40 km-re délnyugatra, a Duna partján fekszik.

Nevének eredete

Neve szláv eredetű és végső forrása az ősszláv *svinja 'disznó' szó. Az elnevezés ókori eredetű lehet, mert az al-dunai római útnak a környékre eső szakaszát iter Scrofularumnak, 'malacok útjá'-nak nevezték. A mai név történeti alakjai: Zinicze (1443), Isvıniča (1569), Szvinyicze (1700 után), Svinica (1774).

Története

A falut 1968 és 1970 között följebb telepítették, mert a Vaskapu-erőmű építése miatt régi helyét elárasztották.

Szerb határőrtelepülés volt, 1775 és 1872 között a Román-bánáti Határőrezred egyik századának székhelye. 1569–1573-ban említették szerb ortodox kolostorát, amely később nyom nélkül elpusztult.^[2] 1873–1880-ban Szörény vármegyéhez, 1876–1919-ben Krassó-Szörény vármegyéhez, 1919–1950-ben Szörény megyéhez, 1955–1968-ban Orsova rajonhoz tartozott. 1900-ban az újmoldovaitól az orsovai járáshoz csatolták.^[3] 1907-ben kisközségből nagyközséggé alakult.^[4]

A határőrség megszüntetése után lakói megélhetését a halászat biztosította. 1879-ben két kőszénbányája volt, mindössze négy-négy bányásszal.^[5] 1955 és 1992 között határában, a Dunától három kilométerre fekvő tölgyesben uránbánya működött.^[6] 1992-től 1995-ig, a Jugoszlávia elleni embargó idején a faluban virágzott a motorcsónakos csempészet, a Duna túlpartján fekvő Donji Milanovacra.^[7]

Szerb lakói a mindennapi életben is a Julián naptárhoz igazodnak. Igen archaikus szerb nyelvjárásáról monográfia is megjelent.^[8]

Népessége

• 1900-ban 1419 lakosából 1291 volt szerb, 58 cigány és bolgár, 33 román és 26 magyar anyanyelvű; 1370 ortodox és 39 római katolikus.
• 2002-ben 1132 lakosából 988 volt szerb, 119 román és 20 cigány nemzetiségű; 1053 ónaptárt követő ortodox és 74 ortodox vallású.

Politika

A 2012-es helyhatósági választásokon a Mișcarea pentru Noul Mehedinți 4 mandátumot, a Szociálliberális Unió 3 mandátumot, a Romániai Szerbek Szövetsége és a Partidul Poporului – Dan Diaconescu 1-1 mandátumott szerzett.^[9]

Látnivalók

• A falutól négy kilométerre délkeletre, a Duna partján álló Trikule (Tri Cule, Háromtorony) várrom alacsonyabban fekvő része a vízállás függvényében néha a folyó vízszintje alá kerül. Három, négyszög alaprajzú toronyból áll. A 13. század második fele és a 15. század eleje között épült, a 18. században a határőrség használta.
• Szerb temploma 1751-ben épült.
• Hat vízimalom, sok különböző méretű malomkerékkel. Egy kőből épült horizontális vízimalmát a nagyszebeni falumúzeumba szállították.
• Fosszíliarezervátum (95 hektáron), ammoniteszek, belemniteszek, pörgekarúak és kagylók maradványaival.
• Fügefesztivál, minden szeptember 6-án.^[10] A faluban 2000 körül kezdődött jelentősebb fügetermesztés, mára Szinice Románia legjelentősebb fügetermő községe.^[11]

Jegyzetek

Források

• Látnivalók (magyarul)
• Vízszintes kerekű szinicei vízimalom a nagyszebeni skanzenban^{[halott link]}