Szekeres Eszter

Szekeres Eszter (született Klein Eszter, külföldön Esther Szekeres) (Budapest, 1910. február 20. – Adelaide, 2005. augusztus 28.) magyar-ausztrál matematikus, Szekeres György felesége.

Élete

Rosenbaum Róza lányaként született. Klein Ignác mészárossegéd és Fischer Irma fogadták örökbe. Klein Eszter budapesti gimnazistaként a matematika iránt érdeklődőket tömörítő Anonymus-csoport tagja volt, Erdős Pállal, Turán Pállal, Szekeres Györggyel és másokkal együtt.

Egy ilyen összejövetelen felvetette a következő problémát:

Igazold, hogy bárhogyan veszünk fel öt általános helyzetű pontot a síkban,^[1] mindig kiválasztható közülük egy konvex négyszög négy csúcsa.

Miután hagyta Szekeres Györgyöt, Erdős Pált és a többi tanulót gondolkozni, bemutatta az ő megoldását. Ezt követően Szekeres és Erdős közös dolgozatban (1935) általánosította az eredményt; ezt tekintik a kombinatorikus geometria egyik alapvető eredményének. Erdős az eredeti problémát „Happy End-problémának” keresztelte, mivel Szekeres és Klein az együttgondolkodás közben egymásba szeretett, és 1937. június 13-án összeházasodtak.^[2] A házasság mindvégig boldognak bizonyult.^[3]

A zsidóüldözés elől Sanghajba menekültek, ahol Hongkew városrészben, lényegében az odamenekült zsidók gettójában éltek. Férje vegyészként egy gyárban dolgozott. Ott vészelték át a második világháborút, a japán megszállást és a kommunista hatalomátvételt. Itt született meg Peter fiuk.

1948-ban férje Adelaide egyetemének matematika tanszékén lett adjunktus. Évekig Svéd Márta adelaide-i lakásában éltek. 1954-ben született meg Judy lányuk. 1963-ban a család Sydneybe költözött. Szekeres Eszter itt a Macquarie Egyetemen adott órákat, és a középiskolás diákok matematikatudását fejlesztette. 1984-ben másokkal közösen megalapított egy heti összejövetelt a matematikatudás fejlesztésére — ez azóta mintegy 30 csoportot foglal magába, és heti találkozóik sikeresen inspirálják Ausztrália és Új-Zéland középiskolás diákjait.

2004-ben egészségi okokból visszaköltöztek Adelaide-be. Férjével utolsó heteiket egy szanatóriumban, közös szobában töltötték. Ugyanazon a napon, 2005. augusztus 28-án, kevesebb mint egy óra eltéréssel haltak meg.^[4]

Jegyzetek

További információk

• The Hongkew community
• Obituary, The Sydney Morning Herald
• Michael Cowling: A world of teaching and numbers – times two
• História – Tudósnaptár: Szekeres György
• J J O'Connor and E F Robertson: George Szekeres
• Laczkovich Miklós – T. Sós Vera: Emlékezés Klein Eszterre és Szekeres Györgyre (in: Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett 2002-2005, 2006, p. 415-417.)
• Palugyai István: A happy end vége (Népszabadság, 2005. október 15.)
• Michael Cowling: Obituary