Raszlavica

Raszlavica (Raslavice)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Bártfai
Rang	község
Első írásos említés	1261
Polgármester	Marek Rakoš
Irányítószám	086 41
Körzethívószám	054
Forgalmi rendszám	BJ
Népesség
Teljes népesség	2792 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	163 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	306 m
Terület	16,46 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 09′, k. h. 21° 19′49.15, 21.3166666749.150000°N 21.316667°EKoordináták: é. sz. 49° 09′, k. h. 21° 19′49.15, 21.3166666749.150000°N 21.316667°E
raslavice.e-obce.sk Raszlavica weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Raszlavica témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Raszlavica (szlovákul: Raslavice) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában. Magyar- és Tótraszlavica egyesítésével jött létre.

Fekvése

Bártfától 20 km-re délre, a Szekcső-patak partján fekszik.

Története

Raszlavica a Szekcső-patak felső folyásának legősibb települése, ahol már a Nagymorva Birodalom korából is tártak fel sírokat.

A 12. században erre vezetett át a Bártfán keresztül Lengyelországba menő kereskedelmi út, melyet II. István király itt talált pénze is bizonyít. A települést 1261-ben István ifjabb király adománylevelében említik először. A 13. században „Razlo”, „Razlauch”, „Razlofolde”, „Razlofalua” alakban szerepel az oklevelekben.

A község két részből: Alsó- (vagy Magyar-) és Felső- (vagy Tót-) Raszlavicából állt, melyeket a Szekcső patak választott el egymástól.

A trianoni diktátum előtt mindkét település Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

1971-ben egyesítették Magyarraszlavicát Tótraszlavicával.

Népessége

1910-ben Magyarraszlavica 366 lakosából 243 szlovák, 44 magyar anyanyelvű volt, jelentős cigány kisebbséggel. Tótraszlavica 644 lakosából 537 szlovák, 62 magyar anyanyelvű volt, jelentős cigány kisebbséggel.

2001-ben 2484 lakosából 2385 szlovák és 82 cigány volt.

2011-ben 2688 lakosából 2464 szlovák és 148 cigány.

2021-ben 2792 lakosából 2726 (+10) szlovák, 40 (+90) cigány, 2 (+10) ruszin, 13 (+6) egyéb és 11 ismeretlen nemzetiségű volt.^[2]

Neves személyek

• Magyarraszlavicán született 1863-ban Kohányi Tihamér magyar hírlapíró, lapszerkesztő, a clevelandi magyar nyelvű Szabadság című lap alapítója és főszerkesztője több mint húsz éven át.
• Itt hunyt el 1879-ben Hollán Viktor országgyűlési képviselő.

Nevezetességei

• Az alsóraszlavicai falurészen álló egykori plébániatemplom a 13. század közepéből származik, ma evangélikus templom.
• Szent József tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 18. században épült, nagy park övezi.
• Másik római katolikus temploma Szűz Mária tiszteletére van szentelve, 1990-ben kezdték el építeni.
• A felső kastély a 17. század közepén épült, jelenleg Szent József kolostorként működik, amely az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek rendje kezelésében van.
• Az alsó kastély a 19. század közepén épült klasszicista stílusban, eleinte a Hedry családé volt, majd annak férfi ágon történő kihalása után a Czehy családé lett.
• Zsinagóga.
• A falu gazdag népművészeti hagyományokkal rendelkezik.
• A népművészeti tárgyakat kiállítás mutatja be.

Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal
• Községinfó
• Raszlavica Szlovákia térképén
• A raszlavicai népi együttes honlapja
• Tourist-channel.sk
• E-obce.sk

Lásd még

• Magyarraszlavica
• Tótraszlavica

Jegyzetek

• Daniel Hudák: Osudy raslavickej šľachty a jej sídiel.