Nolcsó

Nolcsó (Nolčovo)
Nolcsó látképe
Nolcsó látképe
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásTurócszentmártoni
Rangközség
PolgármesterVladimír Mihalik
Irányítószám038 54
Körzethívószám00421 (0) 43
Forgalmi rendszámMT
Népesség
Teljes népesség255 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség16 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság408 m
Terület15,0178 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 06′ 30″, k. h. 19° 04′ 40″49.108333333333, 19.07777777777849.108333°N 19.077778°EKoordináták: é. sz. 49° 06′ 30″, k. h. 19° 04′ 40″49.108333333333, 19.07777777777849.108333°N 19.077778°E
Nolcsó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nolcsó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nolcsó (szlovákul Nolčovo) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.

Fekvése

Turócszentmártontól 13 km-re északkeletre, a Vág bal partján fekszik, a Nagy- és Kis-Fátra által övezve. Legmagasabb pontja a Klak csúcs (1395 m). A községben fennmaradt a juhtenyésztés, amelyet a Felvidéken az első világháború után nagyrészt kiirtottak. A község kellemes lehetőséget nyújt a környező hegyekbe túrázásra (köztük az 1061 m-es Magurára is), de van itt vadászati és halászati lehetőség is.

A község neve és címere

A község címere utal rá, hogy a község mezőgazdasági jellegű volt. Vörös alapon arany szemcsék láthatóak, és az eke két része: a kormánylemez és a csoroszlya. A község nevét Nolcsa földesúrról kaphatta, de egyes elméletek a magyar nyolcból vagy a szláv ovca (juh) szóból kaphatta (ovčovo alakból).

Története

Területén már a bronzkorban éltek emberek, Hradisko nevű határrészén erődített bronzkori település állt.

A község első említése „Nyolchio” néven 1489-ből származik. 1610-től fontos kereskedelmi út haladt át a községen, majd 1677-től fontos posta megállót létesítettek itt lóváltó állomással. 1715-ben 18 adózó háztartása volt. 1722-ig vámot is szedtek itt. A Nyári család szucsányi uradalmához tartozott. 1785-ben 41 házában 319 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „NOLCSO. Nolcsowo. Tót falu Túrócz Várm. földes Ura Nyári Uraság, lakosai leg inkább evangelikusok, fekszik Turánnak szomszédságában, és annak filiája, postája is vagyon, határja középszerű; réttye, legelője hasznos, fája elég, Vág vizén keresetre módgyok van.”[2]

A 19. századtól Eszterházy birtokká vált. 1828-ban 36 háza és 309 lakosa volt, lakói erdei munkákkal és állattartással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nolcsó, tót falu, Thurócz vmegyében, a Tátra hegye alatt a Rosenbergre vivő országutban. Számlál 27 kath., 279 evang., 3 zsidó lak. Van egy postahivatala, szép fenyves erdeje, jó legelője, s a Tátra nagy hegye alatt egy barlangja. F. u. gr. Nyáry.”[3]

A trianoni diktátumig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.

1944-ben a község bekapcsolódott a szlovák nemzeti felkelésbe.

Népessége

1910-ben 380 lakosából 361 szlovák volt.

2001-ben 271 lakosából 267 (98,52%) szlovák volt.

2011-ben 245 lakosából 239 szlovák.

Nevezetességei

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások

Commons:Category:Nolčovo
A Wikimédia Commons tartalmaz Nolcsó témájú médiaállományokat.
  • Községinfó
  • Nolcsó Szlovákia térképén
  • Tourist-channel.sk
  • E-obce.sk
Sablon:Turócszentmártoni járás
  • m
  • v
  • sz
szlovákia
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap