Magyarcigányok

Ez a szócikk a cigányok egy csoportjáról szól. Hasonló címmel lásd még: magyarországi cigányok.

A magyarcigányok (magyar cigányok formában is)^[1] vagy magyar nyelvű romungrók közé tartozik a magyarországi cigányok többsége, mintegy kétharmada.^[2] Többségükben a kárpáti cigányoktól származnak. Magyarország szinte minden jelentősebb településén élnek, és a Kárpát-medence több más magyarlakta vidékén (Felvidék, Kárpátalja, Székelyföld) is laknak. Külföldön önmagukat magyarnak vallják, míg szülőföldjükön általában cigányok, akik megkülönböztetik magukat a nem cigányoktól (gádzsók). Ennek ellenére a többi cigány csoporthoz képest szervesebben integrálódtak a magyar társadalomba. A magukat magyarcigánynak nevező csoportnak közismert a lovári nyelvű romungro megnevezése, de ugyanakkor a csoport mint muzsikus cigány is ismert. Ez utóbbi kifejezést hagyományosan nagy előszeretettel alkalmazták magukra nézve azok a romungro csoportok is, melyek gyakorlatilag nem foglalkoztak zenéléssel.

Történelem

A cigányok közül a kárpáti cigányok (cigány nyelvű romungrók) élnek a legrégebben a Kárpát-medencében, őseik a 15. században érkeztek. A monda szerint első csoportjuk vezetője, László vajda egyenesen Luxemburgi Zsigmond királytól kapott menlevelet. Ebben a menlevélben Zsigmond címei, királyságai is fel voltak sorolva. (Köztük Bohémia, azaz Csehország is; innen kapták a Nyugat-Európa országaiba továbbvándorló cigányok a bohém nevet.)

Mária Terézia és II. József nevéhez fűződnek a Regulatio Cigarorum rendeletei. A 18. század végén megkezdődött a cigányok erőszakos integrálása és asszimilálása.

Mária Terézia 1761. november 13-án rendeletében megtiltotta a cigány nép elnevezésének további használatát és az új elnevezésüket tette kötelezővé: újlakosok, újmagyarok, újparasztok (németül Neubauer). 1767. november 27-én megtiltotta a cigányok egymás közti házasságát. Elrendelte az újparasztok félévenkénti összeírását, megtiltotta és büntette a döghúsevést.

Mária Terézia és II. József igyekezett erőteljes törvényi szabályozással letelepíteni őket – részleges sikerrel. A 18-19. században áttértek a magyar nyelv használatára. A magyar anyanyelvűvé vált romungrókból alakult ki tehát a magyarcigányok hagyományos nagy csoportja.

A második világháború idején, 1944-ben kezdődött meg a zsidókéhoz hasonló tragédia, a "cigány holokauszt" (porajmos, azaz „elnyeletés”), a cigányok elhurcolása a Harmadik Birodalom koncentrációs táboraiba.

Eredeti nyelvük

Sokáig úgy hitték, hogy a cigány nép és nyelvük Egyiptomból származik.^[3] A 18. században egy véletlen felfedezés vezetett a nyelv indiai származásának felismerésére. Vályi István, dunaalmási református lelkész külföldi tanulmányai során meglepetéssel vette észre, hogy az indiai szobatársai nyelve mennyire hasonlít a falujabeli cigányok beszédére. A két nyelvet összehasonlítva jött rá a cigány nyelv indiai eredetére.^[4]

Balogh János, iskolát járt muzsikus cigány volt az első, aki cigány nyelvű nyomtatványt jelentetett meg, ezzel a címmel: Legelső czigány imádságok, mind a két magyar hazában lévő czigány nemzet számára (Esztergom, 1850). Ő készítette az első Magyar–cigány szótárt is.

A második Boldizsár József muzsikus volt, aki ugyancsak szótárat írt és lefordította cigányra Petőfi Sándor több költeményét is.

A harmadik a nagyidai Sztojka Ferenc volt, aki két kiadásban is megjelentette nagy szótárát, ebben már műfordítások, színdarabok, költemények, népdalok is voltak cigány nyelven. Ehhez József Károly Lajos főherceg adta a támogatását, aki amikor az akadémia tagjává választották, megírta „Cigány nyelvtanát” (Románo Csibákero Sziklaribe).

A magyarcigányok magyarul beszélnek. A közhiedelemmel ellentétben azonban még ma is vannak közöttük olyanok, akik beszélik őseik cigány nyelvét. Akik a cigány nyelvet nem beszélik, azok is számos cigány szót megőriztek. A romungrók eredeti nyelve az úgynevezett kárpáti cigány dialektus vagy más néven paibánó nyelv volt. A magyar nyelv ebből a dialektusból kölcsönözte cigány jövevényszavait.

A kárpáti cigány nyelvjárásban a Magyarországon ma jóval elterjedtebb lovári nyelvjáráshoz képest az „s”-nek (sh) „cs”, a „zs”-nek (zh) „dzs” felel meg (például shej-csaj és zhal-dzsal), ami a magyarba került alakoknál is megfigyelhető.

Cigány jövevényszavak a magyar nyelvben

A közel 500 éves együttélés alatt kb 20-40 cigány szó /más forrás szerint a kevésbé ismertekkel együtt néhány száz/ került be a magyar nyelvbe, főként a magyarcigányok nyelvébe és a magyar szlengbe. A magyarban gyakran jelentésváltozás következett be (például séró: „fej” → „haj”). A cigány szavakat mai lovári nyelvjárásban adjuk meg, ezt követi a magyarban használt alak.^[5]

ash chi! = ácsi = megállj!
bashavel = bazsevál = muzsikál, hegedül
bul = bula = fenék, segg, pejoratív értelemben nő, rosszéletű nő
chang = csánk = eredeti jelentése térd
chorro = csóró = szegény, pejoratív értelemben tolvaj
dilo = dilló = bolond
duma = duma = beszéd (dumál, beszél, a cigány nyelvben is szláv jövevényszó)
gazho = gádzsó = nem cigány férfi
habiszti/habisztig/abisztig = hamis; általában egy vagy több tulajdonságra értendő és negatív tartalmú, pl.:habiszti ez a csávó (tehát hazudós, nem megbízható), de rossz minőségűt hamisítványt, utánzatot is jelenthet.
hohamno / xoxamno (az első hang úgynevezett torok hang, mint az orosz xaraso [jó] szó elején) = hóhányó (csaló, hazudós, szélhámos)
love = lóvé = pénz
mato = mátó, mata = részeg
mol = mól, mólés = eredetileg bor, a magyarban a részeg, pityókás
murdel = megmurdel = meghal
phurde = purdé! = eredetileg fújd! – jelentése volt, a cigány kovács mondta a gyerekeinek, akik a fújtatót "kezelték", innen a cigány gyerekek elnevezése lett.
pijel = piál = iszik
shandel = csandázik = azaz okádik, hány
shavo = csávó = eredetileg cigány fiú, vagy fia valakinek, a magyarban férfi jelentést kapott
shej = csaj = eredetileg cigány lány, a magyar nyelvben általában lány
shero = séró = eredeti jelentése fej, a magyarban haj
ushtyél = uzsgyi = eredetileg feláll, a magyarban gyerünk!
wakerel = vakerel = u.a. mint a duma(az eredeti szókincsből jövő egyik szó, a wakerel igének 3 alakja ismert pl.:wakerkerel szó szerint beszédet csinál/tesz)
zhal = zsal, dzsal = megy
zhuvalo = dzsuvás = eredeti jelentése tetves, a magyarban koszos

Mesterségeik

A cigányok eredetileg vándorkörökben járták be az országot, különböző kézműves munkákat adott területen elvégezve, a területet felosztották egymás között, vándorjeleket hagyva egymásnak. Például Kotor pislo po drom, káthé sáj bésén rom = Anyatej fejve rongydarabra. Békével el lehet itt minden cigány. Kisebb családokban jártak, kb 20-30 ember tartozott egy-egy karavánba és általában befogadták a kitaszított embereket maguk közé. Alapvetően fémművességgel, szórakoztatással, jóslással, pénzért meséléssel, de akár kémkedéssel is foglalkoztak. Erre utalnak a nevek is: Rézműves, Orsós, Kolompár, Kalányos stb.

Már a régi romungrók között is sok zenész volt, akik például a Rákóczi-szabadságharc idején is jó szolgálatot tettek. E hagyomány alapján a 19. századtól a magyarcigányok leghíresebb mestersége a zenélés lett (muzsikus cigányok). Egy másik jellemző foglalkozásukká vált a régiség-, ékszer-, használtcikk- (például régiségüzletek) és a színesfém-kereskedelem. Régen sokan szegkovácsok, vályogvetők voltak, egyesek ma is a körhintás mesterséget űzik. A kalányos cigányok főként a famunkák szakértői voltak. A paraszti háztartásokban szükséges faeszközöket, szerszámokat készítették (kanál, orsó, teknő, vályú, seprű, a juhászatokban a tejfeldolgozáshoz szükséges eszközök, stb.) és ezeket árusították a lakóhelyüktől 20-25 kilométeres körzetben levő falvakban.

Híres művészek

Ide soroljuk azokat a Magyarországon született vagy működött, működő művészeket, akik magukat magyarcigányoknak vallják, cigányságuk és magyarságuk felvállalásával. Szakterületükön jelentős eredményeikkel, műveikkel gazdagították, gazdagítják a cigányság és az anyaország kultúráját egyaránt.

Írók, költők

Balogh Attila
Bari Károly
Csemer Géza drámaíró, dramaturg
Csík Ferenc író, költő
Holdosi József
Horváth Gyula
Karsay Ervin
Kovács József
Lakatos Menyhért
Annamanna Orsós
Osztojkán Béla
Rigó József
Rostás Farkas György költő
Ruva Farkas Pál költő,író,műfordító
Szécsi Magda
Szepesi József

Festők, képzőművészek

Zenészek

Babári József (1893–?) hegedűművész
Babos Gyula (1949–2018) jazzgitáros
Bacsik Elek (1926–1993) jazzgitáros, jazzhegedűs, multiinstrumentalista
Balázs János (1988) zongorista
Balogh János (1802–1876)
Banyák Kálmán (1927–1993) hegedűművész
Barna Mihály [2] cigány hegedűs, II. Rákóczi Ferenc udvari muzsikusa (17.sz–1730-as évek)
Bihari János (1764–1827)
Bobe Gáspár Ernő (1924–1993) prímás
Boross Lajos (1925-2014) Kossuth-díjas zenekarvezető prímás
Cinka Panna (1711–1772)
Cziffra György (zongoraművész) (1921–1994) világhírű zongoraművész
Csányi „Matyi” Mátyás (eredeti nevén Csányi Ernő, 1929–1980) jazzhegedűs és gitáros
Csík Gusztáv jazzmuzsikus
Dankó Pista (1858–1903) a magyar zeneművészet világhírű prímása, dalköltő
Darázs Miska (1842–1892) a Dunántúl híres prímása
Déki Lakatos Sándor idősb (1945–)
Déki Lakatos Sándor ifjabb (1966–)
Erdélyi Náci (1845–1893) prímás, szegedi cigánykirály, aki 1886-tól zenélt Amerikában hírességeknek
Fátyol Károly (1830–1888) gordonkaművész, Nagykároly szülötte, és halottja
Farkas Jenő (1899–1949) I. Ferenc József utolsó primása
Hamza Miska (1845–1916) nagyváradi első zenekarvezető, prímás
Horváth „Patkány, Kispatkány” Dezső (1931–2005) jazzgitáros
Horváth Elemér (1920–1978) hegedűművész
Horváth „Kati, Kathy” Lajos (1924–1980) jazzgitáros, hegedűművész
Horváth „Patkány” Sándor (1923–1977) jazzgitáros
Járóka Sándor, id. (1922–1984)
Ifj. Járóka Sándor (1954–2007)
Jávori Vilmos jazzdobos, zenepedagógus
Kállai Kiss Ernő (1939-) Kossuth-díjas és Liszt-díjas klarinétművész
ifj. Kállai Kiss Ernő (?) zenekarvezető prímás
Kokas Pál prímás, festő
Kondor Ernő (1881–1951) dalszerző, a magyar kabaré alapítója (1907. március 2 – Bonboniérre)
Kovács Gábor (1841–1882) prímás, József kir. herceg udvari zenésze
Kosta Lukács (1943–1993) jazzgitáros
Lakatos Erika (1964-) dzsesszénekes
Lakatos Sándor (1924-1994) prímás, zenekarvezető
Lendvai Csócsi Jenő (1946-2012) prímás, hegedűművész
Lendvai Csócsi József (1944-) hegedűművész, a 100 Tagú Cigányzenekar főprímása
Roby Lakatos, hegedűművész
Lugosi Tibor (1950–) klarinét és tárogató előadóművész
Tony Lakatos, jazzszaxofonos
Lukács Tibor (1956–) prímás
Magyari Imre id. (1894–1940) korának egyik leghíresebb prímása volt
Magyari Imre ifjabb (1924–1980) hegedűművész, zeneszerző
Mocsár Gyula (1905-1991) cimbalmos, hegedűművész
Oláh Kálmán (1910–1990) prímás
Pege Aladár (1939–2006) világhírű jazzbőgős, klasszikus bőgős
Pongrácz Lajos (1844–1915) prímás, kolozsvári első zenekarvezető, Rudolf trónörökös házizenésze
Puka Károly (1963-) hegedűművész, zenekarvezető, prímás
Radics Béla Jenő (1917–1982) prímás
Radics Béla (cigányprímás) (1867–1930) prímás, nótaszerző, korának ismert zenekarvezetője volt
Radics Gábor (1906–1971) jazzhegedűs
Radics Vilmos (1841–1895) prímás, miskolci, majd fővárosi első zenekarvezető
Raduly Mihály jazz-zenész, szaxofonos
Rácz Laci (1867–1943) „A prímáskirály”, aki amerikai körútjain vált igazán híressé
Rácz Aladár (1886–1958) világhírű, Kossuth-díjas cimbalomművész, Igor Stravinsky és Ernest Ansermet barátja
Rigó Jancsi (1858–1927) prímás, aki a Chimay hercegnővel történt házassága kapcsán lett világhírű
Sárközi Ferenc [3], „Kossuth cigány hadnagya”
Szirmai Kálmán (1934–2008) jazz gitáros, a szocializmus alatt Luxembourg-ba emigrált
Salasovics Dezső
Suha Balogh József (1913–1974) hegedűművész, zeneszerző, cigányprímás
Szakcsi Lakatos Béla (1943–2022) Kossuth-díjas jazz-zongorista
Szalai Antal (1947-) Liszt-díjas hegedűművész, zenekarvezető, prímás

Zsiga Tibor: Cimbalmos.Rajkó zenekar,Sentimento 1958-2018

Zenekarok

Járóka Sándor és népi zenekara
100 Tagú Cigányzenekar
Rajkó zenekar
Farkas Jenő és cigányzenekara. A harmincas-negyvenes évek híres zenekara. Egész Európát bejárta. A holland rádió aranyérmével tüntette ki. A királyi esküvőt is a zenekar muzsikálta. Az első világháború alatt katonazenekart vezényelt.
Budapest Bár
Ektomorf
Ando Drom

Színművészek, színházi és filmes emberek

Csányi Sándor színművész, a Thália Színház művésze^[6]
Csányi Dávid színművész
Csiki Júlia (1923–1991) operaházi balerina, táncpedagógus
Farkas Dénes színművész
Farkas Franciska színésznő
Hegyi Aranka (1855–1906) színművész, Blaha, állandó partnernője ismert és kedvelt primadonna
Hollai Kálmán színművész
Jónás Judit színművész
Szegedi Dezső színművész, a Miskolci Nemzeti Színház tagja
Nyári Oszkár, a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja
Danis Lídia, a tatabányai Jászai Mari Színház tagja
Vadász Gábor színművész

Magyarnóta-énekesek

Cigány tematikájú összefoglaló szócikkek

Jegyzetek

↑ Az egybe- illetve különírás nem esetleges, jelentősen módosíthatja a kifejezés értelmét. Az egybeírás konkrét, élesen körülhatárolt népcsoportot jelöl, a magyarul beszélő romungrókat. A 19. századig csak "cigányoknak" nevezték őket, amikor azonban román terület felől az itteniektől egy jelentősen különböző cigány csoport jelent meg, akkor kezdték ez utóbbiakra az "oláhcigány" kifejezést alkalmazni, és velük szemben az eredetileg itt lévő romungró csoportra a "magyarcigányt". Róluk beszélve Erdős Kamill az ötvenes években még külön írta a "magyar cigány" népcsoportot. Szuhay Péter és mások azonban munkáikban ma már az egybeírt formát részesítik előnyben. A külön írt "magyar cigány" forma ma egyrészt szűkebb értelemben a "magyarcigány" szinonimájaként használatos, másrészt viszont egy tágabb értelmű és kevésbé behatárolt kört is jelenthet, vagyis mindazok a cigány csoportok és egyének érthetők alatta, amelyek Magyarország területén, illetve a magyar néppel, nyelvvel, kultúrával közvetlen kapcsolatban élnek, a népcsoport pontosabb behatárolásától függetlenül. Ebben az esetben a "magyar cigányok" a "magyarországi cigányok", illetve "magyar nyelvterületen élő cigányok" szinonimája lehet, tehát népcsoportjuk szerint pl. oláhcigányok is tartozhatnak ide. Bari Károly "Tűzpiros kígyócska" című könyve például egyik jegyzetében fogalmaz így: "…a magyarországi magyarcigányok és az erdélyi magyar cigányok…". (A szerző itt eleve nem csak hogy különbözően írja, de szét is választja őket, nem úgy fogalmaz, hogy "magyarországi és erdélyi cigányok".) A tágabb értelemben vett "magyar cigányok" esetében mindkét szót hangsúlyozzuk, a "magyarcigányok" formánál azonban csak az első tag hangsúlyos. (Pl.: "nem magyarcigányok, hanem oláhcigányok").
↑ A többi fő csoport: oláhcigányok kb. 20%, beások kb. 10%.
↑ Például az angol Gipsy elnevezés is az Egyptian → Egypsy, azaz „egyiptomi” névből származik.
↑ Vályi a hollandiai Leidenben találkozott indiai (malabari) diákokkal, és nagy hasonlóságot talált nyelvük és a magyarországi cigányok nyelve között. Ezért lejegyzett ezer malabari szót, és amikor visszatért Magyarországra, felolvasta a szójegyzéket a győri cigányoknak, akik megértették a szavak nagy részét.
↑
* [1] Archiválva 2007. december 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Forrás: Rostás-Farkas György, Karsai Ervin: Cigány-magyar, magyar-cigány szótár Kossuth Kiadó, 2001
↑ Varga Ferenc: Csányi Sándor: Egyelőre könnyű jófejnek lenni. Origo. (Hozzáférés: 2011. február 4.)

Irodalom

Kemény István (szerk.): A magyarországi romák (Változó Világ 31., Budapest, 2000)
Csemer Géza: HABISZTI, cigányok élete – étele – almanach – Szerzői Kiadás, 1994
Csemer Géza: Cigányok főztje Bába Kiadó, Szeged, 2008. ISBN 978-963-9717-73-2
Csemer Géza: Szögény Dankó Pista – álomregény Bába Kiadó, Szeged, 2001. ISBN 963-86014-6-9
Csík Ferenc: Kereszt amelyet ránk hagyott az ég, 2001. Ahol a nap is megfordítja szekerét, 1999, Eger, Varga lap kiadó
Szirtesi Zoltán: Cigányságunk Bába Kiadó, Szeged, 2004. ISBN 963-9511-83-8
Dankó Pista Emlékkönyv (szerk: Apró Ferenc) Bába Kiadó, Szeged, 2008.ISBN 978-963-9881-16-7
Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona 1-2. (Szerk: dr. Kikli Tivadar) Bába Kiadó, Szeged, 1999, 2004
RomNet: Roma, cigány tematikus hírek
Dupcsik Csaba: A romák a történelem oktatásában – Történelemtanárok (17.) Országos Konferenciája 2007. október 13-14.

További információk

Magyar Világhíradó 1931. szeptember – Magyari Imre és cigányzenekara játssza a Rákóczi indulót
Scholtz Róbert Gergely: "Hegedűvel és puskával". A nagy háború elfeledett cigány katonái, 1914–1918; Hangadó Egyesület, Zsáka, 2018
Magyar Czigányzenészek Egyesülete. Cigányzenészek mozgalma a boldog békeidők Magyarországán; szerk. Hajnáczky Tamás; Gondolat, Bp., 2020 (Magyar Czigányzenészek Egyesülete)