Jarabó

Jarabó (Jarabá)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Breznóbányai
Rang	község
Első írásos említés	1540
Polgármester	Juraj Pružinec
Irányítószám	977 01
Körzethívószám	048
Forgalmi rendszám	BR
Népesség
Teljes népesség	39 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	3 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	840 m
Terület	15,38 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 53′, k. h. 19° 41′48.883333333333, 19.68333333333348.883333°N 19.683333°EKoordináták: é. sz. 48° 53′, k. h. 19° 41′48.883333333333, 19.68333333333348.883333°N 19.683333°E
Jarabó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jarabó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Jarabó (1899-ig Jaraba, szlovákul: Jarabá) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.

Fekvése

Breznóbányától 15 km-re északkeletre fekszik. A község egykor három részből, Alsó- Közép- és Felsőjarabóból állt.

Története

Jarabó régi bányász és fémfeldolgozó település gazdag bányászati tradíciókkal. A község határában már a középkortól élénk bányászati tevékenység folyt. A falut valószínűleg még a 14. század előtt alapították, mivel a breznóbányai plébánia egyik feljegyzésén 1271 és 1280 között már településként említi. 1487-ben a breznóbányai plébánia filiájaként szerepel. Már a 15. században három vasolvasztó működött a község területén, amit 1540-ben „Jaraba” néven találunk. A 16. és 19. század között a vasérc bányászata volt nagyon intenzív. 1546-ig magáncélokra folyt a vasérc termelés, ezután a bányák a kamarához kerültek. 1563-ban „Jeroba” néven említik. Az aranyat a 17. század közepéig, az ezüstöt a század végéig bányászták. A nagyszabású vasolvasztás a 18. század végén kezdődött.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JARABA. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura a’ Bányászi K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Breznyó Bányához nem meszsze, és annak filiája, határja soványas.”^[2]

A 19. század elején a vasat már a garami nagyolvasztóban dolgozták fel. A falu lakói a bányászat és kohászat mellett főként erdei munkákkal foglalkoztak. 1828-ban 16 házában 136 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jaraba bánya-telepen 115 ev., 50 kath. Van patakja, Jarabán 3 savanyuviz forrás. Gyömbér hegye különnemü füveiről ismeretes. A jarabai bányákban ezüst s arany, antimonium és vas ásatnak, érczuzó házzal. Van két temploma, két iskolája, malma, s nagy korcsmája. Birja Breznóbánya; az erdők egy része a kamaráé.”^[3]

A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 165, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 43 lakosából 35 szlovák volt.

2011-ben 47 lakosából 31 szlovák volt.

Nevezetességei

• Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1765-ben épült barokk stílusban, 1897-ben megújították.

Jegyzetek

Külső hivatkozások

• Községinfó
• Jarabó Szlovákia térképén.
• E-obce.sk