I. Miklós montenegrói király

I. Miklós
Nikola Mirkov Petrović-Njegoš
I. Miklós király
I. Miklós király

Montenegró fejedelme
Montenegró királya
Uralkodási ideje
1860. aug. 31 1910. aug. 28.
(fejedelem)
1910. aug. 28 – 1918. nov. 26. (király)
1918. nov. 26 – 1921. márc. 1.
(száműzetésben)
Koronázásanem koronázták meg
ElődjeI. Danilo (fejedelemként)
Utódjamegszűnt a Montenegrói Királyság
Életrajzi adatok
UralkodóházPetrovic-Njegoš-ház
Született1841. október 7.
Njeguši; Montenegró
Elhunyt1921. március 1. (79 évesen)
Antibes; Franciaország
ÉdesapjaMirko Petrović-Njegoš montenegrói nagyherceg
ÉdesanyjaAnasztaszija Martinović
HázastársaMilena Vukotić
GyermekeiZorka
Milica
Anasztaszija
Marica
Danilo
Jelena
Anna
Szofija
Mirko
Zenija
Vjera
Petar
I. Miklós aláírása
I. Miklós aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Miklós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

I. Miklós Mirkov Petrović-Njegoš király (cirill ábécével: Краљ Никола I Мирков Петровић-Његош) (1841. október 7.1921. március 1.) Montenegró egyetlen királya volt. Királyként 1910-től 1918-ig, fejedelemként 1860-tól 1910-ig uralkodott. Költészettel is foglalkozott, az Onamo, 'namo szerzője.

Élete

Fiatalkora (1841–1860)

Njeguši falvában született, a Petrović-ház ősi birtokán. Nagynénje javaslatára a párizsi Lycée Louis-le-Grand-ba küldték tanulni, de a francia főváros légköre korántsem ragadta meg annyira, mint hazája. Még mindig Párizsban volt, mikor nagybátyját, I. Danilót meggyilkolták, s ezzel megörökölte a hercegi trónt, amelyet 1860. augusztus 31-én foglalt el. Novemberben feleségül vette Milenat, Petar Vukotić vajda leányát.

A hercegség (1860–1910)

Az elkövetkezendő békés időszakban számos reformot hajtott végre mind az államigazgatás, a hadsereg és a közoktatás terén. Az ország több háborúba keveredett 1862 és 1878 között az Oszmán Birodalommal. 1867-ben találkozott III. Napóleonnal, majd 1878-ban látogatást tett Oroszországban, ahol II. Sándor cár szívesen fogadta. Ezt követően vendégeskedett a berlini és bécsi udvarban is. Az oroszországi látogatás és a cári család rokonszenve később sok hasznot hozott Montenegrónak.

1876-ban háborút indított a törökök ellen, és több sikeres hadjáratot folytatott: 1877/78 során elfoglalta Nikšićet, Bart és Ulcinjt. A montenegrói államhatárt sikeresen előretolta, és adriai tengerpartot szerzett hazája számára. Háborúját az 1389-es rigómezei vereség megbosszulásaként értelmezte.

A montenegrói függetlenséget 1878-ban a Berlini kongresszus elismerte, és a következő néhány évtizedben a kis hegyvidéki ország a körülményekhez képest jelentős virágzásnak indult. Nem egy európai uralkodónál is látogatást tett 1883 és 1898 között.

1905-ben létrejött az első montenegrói alkotmány, illetve Miklós utasítására a nyugat-európai jellegű sajtószabadság és törvénykezés is megjelent az országban. 1906-ban az állam saját valutát vezetett be, a perpert.

A királyság és utána (1910–1921)

Az uralkodó 1910. augusztus 28-án felvette a királyi címet. Amikor kitört a Balkán-háború 1912-ben, a legkeményebb eszközöket is megragadta, hogy a török uralom alatt álló európai részekről kiüldözze az oszmánokat. Az 1914-ben kezdődött első világháborúban az elsőként küldte seregeit Szerbia segítségére, hogy közösen véget vessenek az Osztrák–Magyar Monarchia balkáni hatalmának. A világháború után a délszláv területek, s így Montenegró is egyesült a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban, amit 1929-ben Jugoszláviára nevezték át, így Miklós hatalma szertefoszlott. Franciaországi száműzetésbe vonult, de trónigényéről 1921-es haláláig sem mondott le. Testét Olaszországban, Sanremóban, a orosz ortodox Megváltó Krisztus-templomban helyezték végső nyugalomba. Feleségét, Milena királynét és kettőt tizenkét gyermekük közül 1989-ben újratemettek Montenegróban.

Forrásművek

  • Encyclopaedia Britannica, 1911-es kiadás

További információk

  • Montenegrói Nemzeti Múzeum Archiválva 2009. június 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Montenegrina
  • https://web.archive.org/web/20060613194219/http://www.njegoskij.org/
Sablon:Első világháborús uralkodók
  • m
  • v
  • sz
Uralkodók az első világháború idején
Osztrák-Magyar Monarchia I. Ferenc József ·  IV. (I.) Károly · belga I. Albert · bolgár I. Ferdinánd ·  III. Borisz · brit V. György ·  I. Péter · Német Birodalom II. Vilmos

 ·  III. Lajos ·  III. Frigyes Ágost ·  II. Vilmos ·  Ernő Lajos ·  II. Frigyes ·  IV. Frigyes Ferenc ·  Vilmos Ernő ·  VI. Adolf Frigyes ·  II. Frigyes Ágost

 · Olaszország 1861 III. Viktor Emánuel ·  II. Miklós ·  II. Mihály ·  V. Mehmed ·  VI. Mehmed · román I. Károly ·  I. Ferdinánd · japán Taisó (Josihito) ·  V. Ijaszu ·  I. Zauditu ·  (Jüan) Si-kaj ·  Hszüan-tung (Pu Ji) · holland Vilma · luxemburgi I. Mária Adél · montenegrói I. Miklós ·  Ahmad ·  Habibullah ·  I. Konstantin ·  I. Sándor ·  II. Tupou György ·  III. Tupou Salote ·  II. Abbász ·  Huszajn Kámil ·  I. Fuád · norvég VII. Haakon · svéd V. Gusztáv · dán X. Keresztély ·  II. János ·  X. Piusz ·  XV. Benedek ·  I. Albert ·  Tubten Gyaco ·  Sziszavangvong ·  Duy Tân ·  Khải Định ·  Sziszovat ·  Juszuf ·  Husszein ·  Frigyes Károly ·  II. Mindaugas ·  Károly István ·  I. Vilmos ·  V. Ráma · spanyol XIII. Alfonz ·  Bogdo
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 192800917
  • LCCN: n85102264
  • ISNI: 0000 0001 0878 0097
  • GND: 119230194
  • SUDOC: 080747841
  • NKCS: jn20010316050
  • BNF: cb12218579k
  • ICCU: NAPV001230
  • történelem Történelemportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap