Fenyvescinege

Fenyvescinege
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Alrend: Verébalkatúak (Passeri) Család: Cinegefélék (Paridae) Nem: Periparus Faj: P. ater
Tudományos név
Periparus ater (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Parus ater
Elterjedés
A fenyvescinege elterjedési területe   egész éves   telelőhely
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Fenyvescinege témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Fenyvescinege témájú médiaállományokat és Fenyvescinege témájú kategóriát.

A fenyvescinege (Periparus ater) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a cinegefélék (Paridae) családjába tartozó erdei madárfaj.^[1][2] Európa legkisebb cinegéje.

Rendszerezése

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Parus nembe Parus ater néven.^[3]

Alfajai

• európai fenyvescinege (Periparus ater ater) – Európa
• angol fenyvescinege (Periparus ater britannicus) – Egyesült Királyság
• ír fenyvescinege (Periparus ater hibernicus) – Írország
• szardíniai fenyvescinege (Periparus ater sardus) – Szardínia
• ciprusi fenyvescinege (Periparus ater cypriotes) – Ciprus
• atlasz-hegységi fenyvescinege (Periparus ater atlas) – Marokkó és Algéria
• tunéziai fenyvescinege (Periparus ater ledouci) – Tunézia
• himalájai fenyvescinege (Periparus ater aemodius) – Himalája
• pekingi fenyvescinege (Periparus ater pekinensis) – Kína
• Periparus ater chorassanicus
• Periparus ater derjugini
• Periparus ater gaddi
• Periparus ater insularis
• Periparus ater kuatunensis
• Periparus ater martensi
• Periparus ater michalowskii
• Periparus ater moltchanovi
• Periparus ater phaeonotus
• Periparus ater ptilosus
• Periparus ater rufipectus
• Periparus ater vieirae

Előfordulása

A fenyvescinege eurázsiai madár. Európa nagy részén megtalálható Skandinávia északi részét kivéve, illetve a Kárpát-medencében is ritka. Mint neve is mutatja, elsősorban fenyőerdőkhöz, főleg lucosokhoz kötődik.

Kárpát-medencei előfordulása

Nem különösebben gyakori, de rendszeres fészkelő.

Magyarországi állománya az Alpokalján, a Zalai-dombságban és az Északi-középhegységben a legsűrűbb, a legkevésbé pedig az Alföldön és a Kisalföldön jellemző. Becslések szerint Magyarországon 4000 – 20 000 fészkelő pár él és az egyedszám növekvő trendet mutat.

Megjelenése

A fenyvescinege alfajai meglehetősen változatosan néznek ki, van köztük sárgás és fehér alapszínű, barna, olajzöld és szürke hátú. Az Európában legelterjedtebb Parus ater ater szürke és fehér, a fiókák még sárgásak. Mindig jellemző azonban az arcfolttal megegyező színű tarkófolt, amit a fekete sapka keretez, illetve a széles, fekete toroksáv.

A faj testtömege 8–10 gramm, átlagos testhossza 11–12 centiméteres, szárnyfesztávolsága pedig 17–21 centiméter körül mozog.

Életmódja

Rokonaihoz hasonlóan elsősorban ízeltlábúakat fogyaszt, étrendjében különösen aknázómolyok és araszolók hernyói, levél- és szövődarazsak szerepelnek. A mérsékeltebb éghajlatú vidékeken állandó madár lévén a téli időszakban magvakkal, bogyókkal egészíti ki étrendjét és nagy szükség esetén kóborolhat. A tajga fenyvescinegéi telente délebbre vándorolnak.

Hangadása a széncinegééhez hasonló, ám magasabb annál. Legjellemzőbb hangjai a „ficsa-ficsa” hívás, illetve a csízre emlékeztető lágy „tlüi”.

Szaporodása

A fenyvescinege elsősorban fenyvesekben vagy kevert erdőkben fészkel a fák odvaiban, illetve a cinegékre nem jellemző módon olykor sziklarepedésekben vagy az avar mélyedéseiben. A csésze alakú fészek állati szőrből készül, a szülők növényi részekkel teszik kényelmesebbé.

Évente két költésre kerül sor. Egy fészekalj 8-10 tojást tartalmaz, amelyek 12-15 nap szakadatlan költést követően kelnek ki. A mindkét szülő által táplált, eleinte csupasz és vak, fészeklakó fiókák 17-21 napon belül repülnek ki.

Védettsége

A faj a Természetvédelmi Világszövetség szerint nemzetközi léptékben is jó kilátású, SPEC értékelése sincs. Magyarországon ennek ellenére védettséget élvez, természetvédelmi értéke 25 000 forint.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. november 1.) szerint Parus ater
• Oiseaux.net szerint Periparus ater
• Az MME Monitoring Központ adatlapja szerint Parus ater
• Hermann Heinzel – Richard Fitter – John Parslow: Európa madarai (ISBN 963-545-194-6)

Jegyzetek

További információk

• Képek az interneten a fajról
• Ibc.lynxeds.com - videók a fajról