Feketetorkú mézkalauz

Feketetorkú mézkalauz
Ágon ülő példány
Ágon ülő példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Coraciimorphae
Csoport: Eucavitaves
Csoport: Cavitaves
Rend: Harkályalakúak (Piciformes)
Alrend: Pici
Alrendág: Picides
Család: Mézkalauzfélék (Indicatoridae)
Nem: Indicator
Stephens, 1815
Faj: I. indicator
Tudományos név
Indicator indicator
(Sparrman, 1777)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Feketetorkú mézkalauz témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Feketetorkú mézkalauz témájú kategóriát.

A feketetorkú mézkalauz (Indicator indicator) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a mézkalauzfélék (Indicatoridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Afrikában a Szaharától délre honos. A természetes élőhelye a nyílt, fákkal borított területek.

Alfajai

  • Indicator indicator indicator
  • Indicator indicator inquisitor

Megjelenése

Testhossza 20 centiméter, testtömege 30-60 gramm közötti.

Életmódja

A vadméhek viaszsejtjeivel és lárváival táplálkozik, de mivel ő nem fér hozzá, ezért segítséget vesz igénybe. A méhészborz erős karmaival fel tudja bontani a méhek kaptárát, a már megbontott mézlelőhelyről már a madár is hozzá tud férni. Néha emberek segítségét is igénybe veszi. A madarat a szaglása segíti a méz megtalálásában.

Szaporodása

A feketetorkú mézkalauzmadár fészekparazita, a kakukkhoz hasonlóan idegen fészekbe csempészi tojásait.

Források

  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. február 12.)
  • Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve

További információk

  • Képek az interneten a fajról
  • Ibc.lynxeds.com - videó a fajról
Taxonazonosítók
  • Madárportál Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap