Budai Színkör

Budai Színkör
A Színkör bejárata, Alagút utca (1937)
Korábbi nevek: Budai Nyári Színház Budai Nyári Színkör
Település	Budapest
Cím	Budapest, I. ker. Horváth-kert (Alagút utca / Krisztina körút sarkán)
Építési adatok
Építés éve	1843
Rekonstrukciók évei	1925
Bezárás	1937
Lebontás éve	1937
Lebontás oka	avulás, tűzrendészet
Építési stílus	faépület
Tervező	Ságody Ferenc
Hasznosítása
Felhasználási terület	színház
Tulajdonos	1843–1844 Michel János 1859-től Buda városa
Elhelyezkedése
Budai Színkör Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 48″, k. h. 19° 01′ 59″47.496785, 19.03307347.496785°N 19.033073°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 48″, k. h. 19° 01′ 59″47.496785, 19.03307347.496785°N 19.033073°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Budai Színkör témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Budai Színkör Budán, a Krisztinavárosban álló faépület volt, a Horváth-kert északi részén. 1843-ban épült a Budai Nyári Színkör számára, 1859-ben Buda városa vette át, 1870-ig német, majd magyar színdarabokat játszottak benne. Megépítésekor Budai Nyári Színház, 1842-től Budai Színkör, 1870–1915 között Fővárosi Nyári Színkör, 1915–1937 között ismét Budai Színkör néven működött. 1937-ben lebontották, helyén emléktábla és Déryné-emlékszobor áll.

Története

A német nyelvű színház

1838-ban Nötzl Fülöp (Philipp Nötzl) temesvári és nagyszebeni német színigazgató Budán megalapította a Budai Nyári Színházat. Az új társulatnak nem volt saját színpada. A társulat a Várszínházban, nyaranta pedig az Osztrák Császárhoz címzett budai vendégfogadóban, a Fő utca 341. szám alatt tartotta előadásait, német nyelven.^[1]

A társulat számára 1842-ben Huber Ignác (Ignaz Huber) színigazgató kezdeményezésére egy faépületet építettek a Horváth-kert északi végén, az akkori Fabrikgasse (a mai Alagút utca) és a Johannesgasse (később Szent János utca, a mai Krisztina körút) sarkán. Az 1200 ülőhelyes színházépületet, melyet Ságody Ferenc (más forrás szerint Ságody József) műépítész tervezett, kezdetben Arénának nevezték el. Mellette díszesen berendezett kertvendéglő is épült. A faszerkezetű színházépületben már a következő évtől, 1843-tól német nyelvű vándor színtársulatok játszották előadásaikat a nyári szezonban.^[2] 1844-ben az épületet Michel János (Johannes Michel) pesti lakatosmester vásárolta meg.^[1]

A magyar nyelvű színház

A Horváth-kert és a Krisztinaváros 1875-ben: Középen a Budai Színkör, mögötte a Krisztina-templom, háttérben a Karátsonyi-palota és a Déli pályaudvar indóháza

1859-ben a színházépületet Buda városa vette át.^[2] 1861-től a színház – Molnár György színész, színigazgató, a budai Népszínház alapítójának kezdeményezésére – magyar nyelvű előadásokat is felvett repertoárjába.^[1] 1870-től Buda város Tanácsa határozatot hozott, mely szerint a budai színházak kizárólag magyar nyelvű darabokat adhattak elő.^[2]

Az 1870-es elöljárósági határozat – a német nyelvű színielőadások tilalma – után a Színkör élén több magyar igazgató-rendező váltotta egymást, mérsékelt sikerrel. 1888–1915 között a színház igazgatója Krecsányi Ignác volt. Az elöljáróság rendelkezését és a közízlés változását követve klasszikus színműveket tűzött műsorra (Szigligeti Ede, Vahot Imre, Edmond Rostand, Szigeti József, később Makszim Gorkij drámáit is), magyar nyelven.^[1]

1915 után Sebestyén Géza lett a színház igazgatója, aki 1925-ben a tűzveszélyessé vált faépületen nagyobb arányú felújítást végeztetett.^[2] A repertoárt egy-egy tehetséges művész személyére építette. Sebestyén igazgatóságának idején itt aratott sikereket és lett híressé Honthy Hanna is.^[1]

Bontása, emlékezete

A mindvégig nyári színházként működő épületet 1937-ben lebontották. Helyén, a Horváth-kert északi részén 1935-ben felállították Déryné Széppataki Róza egész alakos márványszobrát, Ligeti Miklós művét. Budapest ostroma idején a szobor elpusztult. Helyén 1961-ben egy szökőkutat, és Ferenczy Béni „Ülő nő” c. bronzszobrát állították fel. Az 1970-es évekre a szökőkút műszaki berendezései tönkrementek. A 2010-es évek elején teljesen felújították, és korszerű díszvilágítással felszerelve ismét üzembe helyezték.

2010-ben a Budavári Önkormányzat (eredeti helyétől távolabb) ismét felállította Ligeti Miklós 1935-ös Déryné-szobrának másolatát, Polgár Botond művét.^[2] A szobor körül díszlépcső és pihenőhely is létesült.

• 
  A Színkör 1936-ban, a Krisztina körút–Alagút utca sarkáról (Háttérben a József főhercegi palota)
• 
  A Színkör utolsó hirdetőtáblái, 1937
• 
  A Színkör a bontás előtt, 1937
• 
  A Budai Színkör bontása, 1937
• 
  Déryné Széppataki Róza 2010-ben állított szobra

Jegyzetek

A Wikimédia Commons tartalmaz Budai Színkör témájú médiaállományokat.

Források

• Háttérismeret a „Gyermekkorom” című anyaghoz: Ördögárok - Városmajor - Vérmező - Krisztina - Horvát kert - Tabán. Rieth.hu. (Hozzáférés: 2017. május 22.)
• Dittrichné Vajtai Zsuzsanna: Budapest Főváros I. kerületének története írásban és képekben (pdf). Mek.Oszk.hu / budavar.hu, 2012 (Hozzáférés: 2017. július 24.)