Atombomba-dóm

Hirosimai Atombomba dóm
Világörökség
Adatok
OrszágJapán
Világörökség-azonosító775
TípusKulturális helyszín
Felvétel éve1996
Elhelyezkedése
Atombomba-dóm (Japán)
Atombomba-dóm
Atombomba-dóm
Pozíció Japán térképén
é. sz. 34° 23′ 44″, k. h. 132° 27′ 13″34.395555555556, 132.4536111111134.395556°N 132.453611°EKoordináták: é. sz. 34° 23′ 44″, k. h. 132° 27′ 13″34.395555555556, 132.4536111111134.395556°N 132.453611°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Atombomba-dóm témájú médiaállományokat.

A Hirosimai Atombomba-dóm (広島平和記念碑?) világörökségi helyszín Japánban, általában Genbaku dómként (原爆ドーム) említik. Ez volt az egyetlen szerkezet, ami állva maradt a területen, ahol 1945. augusztus 6-án az első atombomba felrobbant. Sok ember erőfeszítéseinek, köztük Hirosima város lakóinak köszönhetően sikerült megőrizni a bombázás utáni állapotában. Nem csak a legpusztítóbb erő szimbóluma, melyet az emberiség készített, hanem a remény kifejezése a világbékére és a nukleáris fegyverek elpusztítására.

A dóm története

Jan Letzel cseh építész által készített tervek alapján 1914-ben kezdődött meg az építkezés a Motojasu folyó keleti partján és a következő évben, 1915-ben el is készült. Az atombomba ledobásáig kiállítóteremként működött, ezzel próbálták elősegíteni a város ipari fejlődését. Az első atombomba pont felette robbant fel, ezért maradhatott meg az épület szerkezete. Mikor a város elkezdte a rekonstrukcióját, akkor vált ismertté Genbaku dóm néven.

A kiállítóterem egy háromemeletes téglaépület volt, a közepén a kupolával fedett 5 emeletes központi rész, amely 25 méter magas. A homlokzat kő és cement vakolatot kapott. A kupolába egy lépcsőn lehetett feljutni, amely a központi bejáratnál volt található.

A főépület 150 méterre volt a robbanástól amely szinte teljesen összetörte. A tető és a padló beomlott és a legtöbb belső fal is a második emelettől fölfelé. Mivel a robbanás majdnem teljesen felülről jött, ezért maradhatott a központi rész a kupolával állva. A szökőkút is megmaradt, amely a nyugati stílusú kert déli oldalán található. Az épület jelenlegi formája teljes egészében megőrizte a robbanás utáni állapotot. A hitelessége nem vitatható, csak minimális beavatkozásokat végeztek rajta, hogy a stabilitását megőrizzék.

A Béke Emlékpark

A Béke Emlékparkot, ahol a dóm a központi látványosság, 1950 és 1964 között alakították ki. A Béke Emlékmúzeum a parkban 1955-ben nyílt meg. 1952-től a park a helyszíne az évenkénti megemlékezésnek augusztus 6-án. 1966-ban a Városi Tanács elfogadta a határozatot, hogy a dómot meg kell őrizni örökre.

Források

  • UNESCO világörökség weboldala
Sablon:Japán világörökségi helyszínei
  • m
  • v
  • sz
Kulturális
A Hórjúdzsi körzet buddhista műemlékei · A himedzsi várkastély · Az ősi Kiotó történelmi műemlékei (Kiotó, Udzsi és Ócu városa) · Sirakava-go és Gokajama történelmi falvak · Atombomba-dóm · Icukusimai szentély  · Nara történelmi műemlékei  · Nikkó szentélyei és templomai  · A Guszuku területek és a Rjúkjúi Királyság műemlékei  · A Kii-hegység szent helyei és zarándokútjai · Az Ivami Ginzan ezüstbánya  · Hiraizumi történelmi műemlékei  · Fudzsi  · Tomiokai selyem-manufaktúra  · A Meidzsi-kor ipari műemlékei  · Le Corbusier építészeti munkái (közös Argentínával, Belgiummal, Franciaországgal, Indiával, Németországgal, Svájccal)  · Okinosima sziget és kapcsolódó helyszínek Munakata térségében  · Nagaszaki régió rejtett keresztény helyei  · Mozu-kofunok és Furuicsi-kofunok  · Dzsómon-kori régészeti feltárások Japán északi részén
Természeti
Jakusima ősi cédruserdejei  · Sirakami-Szancsi bükkerdejei · Siretoko-félsziget  · Ogaszavara-szigetek  · Amami Ósima szigete, Tokunosima szigete, Okinava szigetének északi része és Iriomote szigete
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 158019593
  • LCCN: nr92019567
  • KKT: 01227133
  • Japán Japán-portál
  • Világörökség Világörökség-portál