Angela Davis

Angela Davis
Született	1944. január 26. (80 éves)[1] Birmingham
Állampolgársága	amerikai
Foglalkozása	író emberi jogi aktivista filozófus önéletrajzíró egyetemi oktató politikus nőjogi aktivista politikai fogoly feminista professzor
Iskolái	Kaliforniai Egyetem, San Diego Humboldt Egyetem Brandeis Egyetem (PhD) Little Red School House and Elisabeth Irwin High School
Kitüntetései	honorary doctorate of Paris Nanterre University A Barátság Csillaga (1972) Magdeburg díszpolgára (1972) Order of Playa Girón (1972) Vlagyimir Iljics Lenin születésének 100. évfordulójának emlékére adott jubileumi érem (1972) Nemzetközi Lenin-békedíj (1979) Amerikai Könyvdíj (1998) Thomas Merton Award (2006) Blue Planet Award (2011) honorary degree from Spelman College (2021)[2] honorary doctorate of Pompeu Fabra University (2021. március 9.)[3]
Facebook IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Angela Davis témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kommunizmus
Alapfogalmak Kommunizmus Társadalmi osztály Osztályharc Proletárdiktatúra Lumpenproletariátus Proletár internacionalizmus
Irányzatok Anarchokommunizmus Anarchoszindikalizmus Dzsucse Eurokommunizmus Hoxhaizmus Keresztény kommunizmus Leninizmus Luxemburgizmus Maoizmus Marxizmus Marxizmus–leninizmus Reformkommunizmus Sztálinizmus Tanácskommunizmus Trockizmus
Internacionálék Kommunisták Szövetsége Első Internacionálé Második Internacionálé Kommunista Internacionálé Kommunista Ifjúsági Internacionálé Negyedik Internacionálé
Nevezetes kommunisták Gracchus Babeuf (1760–1797) Louis Auguste Blanqui (1805–1881) Wilhelm Weitling (1808–1871) Moses Hess (1812–1875) Karl Marx (1818–1883) Friedrich Engels (1820–1895) Franz Mehring (1846–1919) Clara Zetkin (1857–1933) Vlagyimir Lenin (1870–1924) Rosa Luxemburg (1870/1871–1919) Joszif Sztálin (1878–1953) Lev Trockij (1879–1940) Karl Korsch (1886–1961) Ho Si Minh (1890–1969) Rákosi Mátyás (1892–1971) Vlagyimir Majakovszkij (1893–1930) Mao Ce-tung (1893–1976) Dolores Ibárruri (1895–1989) Louis Aragon (1897–1982) Nâzım Hikmet (1901–1963) Pablo Neruda (1904–1973) Oscar Niemeyer (1907–2012) Enver Hoxha (1908–1985) Kim Ir Szen (1912–1994) Kádár János (1912–1989) Nicolae Ceaușescu (1918–1989) Pol Pot (1925–1998) Fidel Castro (1926–2016) Che Guevara (1928–1967) Raúl Castro (1931–) Gian Maria Volonté (1933–1994) Kim Dzsongil (1942–2011) Angela Davis (1944–) Kim Dzsongun (1984–)
Kapcsolódó témák 1917-es októberi orosz forradalom A tőke Anarchizmus Internacionálé Kapitalizmus Kommunista kiáltvány Kulturális forradalom Liberalizmus Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt Szovjetunió Utópia Vörös csillag Sarló és kalapács Szocialista heraldika
Mai szocialista államok Észak-Korea Kína Laosz Vietnám Kuba
Sablon:Kommunizmus m v sz

Angela Yvonne Davis (Birmingham, Alabama, 1944. január 26. –) amerikai újbaloldali filozófus, a hippi-korszak egyik emblematikus szereplője.

Pályakép

Davis Alabamában nőtt fel, ahol akkoriban még az afroamerikaiak szabályozott rasszista elkülönítést szenvedtek el. Innen a liberális San Franciscóba került egyetemre, ahol a legkiválóbb tanároktól, köztük az újbaloldali Herbert Marcuse-től tanult filozófiát, de járt a frankfurti Goethe Egyetemre és a Kelet-Berlini Humboldt Egyetemre is, ahol doktori címet is szerzett. Az amerikai egyetem elvégzése után oktató lett ugyanott. Tagja lett az Egyesült Államok Kommunista Pártjának is. 1962-ben részt vett a Helsinkiben tartott Világifjúsági és diáktalálkozón, ami az amerikai hatóságok figyelmét is felkeltette.

1970-ben részt vett szerelme testvérének fegyveresen elkövetett börtönszabadítási kísérletében, ezért el kellett hagynia az egyetemet. Ronald Reagan – akkori kaliforniai kormányzó – ezt mondta: „Ez a nő soha többé nem állhat katedrára Kaliforniában.”

A szabadítási kísérletnek négy halottja volt, Davis ezután bujkálásra kényszerült. Az FBI által leginkább keresett tíz bűnöző egyike volt. Elfogása után tizenhat hónapot töltött előzetes letartóztatásban, majd bűnszövetségben elkövetett emberölés vádjával bíróság elé került. Állítólag tőle kapták a többiek a fegyvereket. E vád alól nem sikerült tökéletesen tisztáznia magát, de az esküdtszék a növekvő hazai és nemzetközi tiltakozó mozgalom hatására 1972-ben felmentette.

Ezt követően sok országban megfordult ama szervezetek meghívására, melyek a kiszabadításáért küzdöttek. Járt a Szovjetunióban és Magyarországon is. A baloldali értelmiség, a diákmozgalmak ifjúsága és a kommunista országok ünnepelték. A múlt század hetvenes éveinek egyik sztárja volt Ernesto Che Guevara, Daniel Cohn-Bendit, Joan Baez és Bob Dylan mellett. A szocialista béke megteremtése érdekében kifejtett tevékenységéért a Szovjetunió Nemzetközi Lenin-békedíjjal tüntette ki.

1980-ban az amerikai Kommunista Párt alelnökjelöltje volt, de csak 0,02%-ot kapott. Visszatért a kaliforniai egyetemre, és férjhez ment egy afroamerikai egyetemi tanárhoz, de pár év múlva elváltak.

1991-ben kilépett a Kommunista Pártból, mert az támogatta a Szovjetunió felbomlása idején történt Gorbacsov elleni puccskísérletet, ezért Davis többedmagával saját platformot hozott létre, de kapcsolata a párttal nem szűnt meg.

Ma a Kaliforniai Egyetem Santa Cruz-i részlegében a társadalmi tudat, a közgondolkodás történetének professzora. Foglalkozik kulturális és zenei témákkal, a feminizmussal, a fekete nők egyenjogúságával. Elnöknője egy, a börtönök megszüntetéséért harcoló mozgalomnak.

Leszbikusságát 1997-ben vállalta fel az Out magazin hasábjain.^[4]

Önéletrajza Életem címmel magyarul is megjelent 1977-ben.

2019-ben, az Amerikai Kommunista Párt alapításának 100. évfordulójának alkalmából levélben méltatta a szervezetet és ideológiáját, itt úgy fogalmazott, hogy a „szocializmus az egyetlen jövő hazánk és a bolygó számára.”^[5]

Magyarul megjelent művei

• Angela Davis beszél; ford., jegyz. Várkonyi Tibor; Kossuth, Bp., 1971
• Életem; ford. Falvay Mihály; Európa, Bp., 1977 (Emlékezések) ISBN 9630710579

Jegyzetek

Források

• Angela Davis: Életem (Európa, 1977) ISBN 9630710579
• Bettina Aptheker: Angela Davis pere; ford., jegyz. Győri Anna; Kossuth, Bp., 1976