Amuri kagyló

Amuri kagyló
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Puhatestűek (Mollusca) Osztály: Kagylók (Bivalvia) Alosztály: Palaeoheterodonta Rend: Folyamikagylók (Unionoida) Család: Folyamikagyló-félék (Unionidae) Nem: Sinanodonta Faj: S. woodiana
Tudományos név
Sinanodonta woodiana (Lea, 1834)
Szinonimák
Anodonta woodiana Anodonta swinhoei (Adams)[1]
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Amuri kagyló témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Amuri kagyló témájú kategóriát.

Az amuri kagyló (Sinanodonta woodiana) a kagylók (Bivalvia) osztályába, a folyamikagylók (Unionoida) rendjébe és a folyamikagyló-félék (Unionidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Kelet-Ázsiából származó, Kínában édesvízi igazgyöngy termelésre is felhasznált kagyló. Magyarországon inváziós fajnak számít. A 60-as évek elején hurcolták be a növényevő halak betelepítésével, s azóta – bár rejtett életmódja miatt kevesen figyeltek föl rá – elszaporodott. A Körösökből terjedt szerte, már Szegednél is megtalálható a Tiszában. A Balatonba a Sió csatornán felfelé haladva jutott el. Ma már az egész országban megtalálható. Az őshonos kagylófajoknál ellenállóbb és szélesebb ökológiai tűrőképességű.

A magyar halszállítmányokkal terjed tovább, Nyugat-Európa felé – éppúgy, ahogy hozzánk is érkezett. A kagylólárvák a halak bőrében élnek, így a halszállítmányok egyben kagylószállítmányok is.

Ez a legnagyobb puhatestű állat Magyarországon. A Tiszában már 30 cm hosszú, 2 kg-os példányát is találták.

Az amuri kagyló héja dísztárgyak készítésére alkalmas, húsát állati takarmányként hasznosíthatják.

Források

• Biolib rendszerbesorolása szerint Sinanodonta woodiana
• Aquaticinvasions.ru szerint Anodonta woodiana

Külső hivatkozások

• Az amuri kagyló meghódította a Balatont
• Kagylók a Tiszában^{[halott link]}
• A Balatonkutatási Alapítvány által támogatott kutatásokról Archiválva 2009. november 30-i dátummal a Wayback Machine-ben

Jegyzetek