1929 az irodalomban

Az 1929. év az irodalomban.

Megjelent új művek

Próza

• Richard Aldington angol író, költő regénye: Death of a Hero (Hősi halál)
• Mateiu Caragiale román író regénye: Craii de Curtea-Veche (Az aranyifjak alkonya)
• Blaise Cendrars művészregénye: Dan Yack [Les Confessions de Dan Yack]
• Agatha Christie krimije: A hét számlap rejtélye (The Seven Dials Mystery)
• Jean Cocteau regénye: Les enfants terribles. Magyar címei: Vásott kölykök (1942), Veszedelmes Éden (1966), Rettenetes gyerekek (1971)^[1]
• Miloš Crnjanski magyarországi szerb író regénye: Seobe (Örökös vándorlás)
• Alfred Döblin regénye: Berlin Alexanderplatz
• Tanizaki Dzsunicsiró, a modern japán irodalom egyik legnagyobb írójának regénye: Tade kuu musi (Aki a keserűfüvet szereti)
• William Faulkner: A hang és a téboly (The Sound and the Fury)
• André Gide:
  • L'École des femmes (Nők iskolája), egy regénytrilógia első része. Folytatása:
  • Robert (1930)
  • Geneviève (1936)
• André Gide esszéje Montaigne-ről: Essai sur Montaigne
• Jean Giono Pán-trilógiájának első két kötete:
  • Colline, az író első regénye
  • Un de Baumugnes (Valaki a hegyekből)
  • a harmadik kötet (Regain) 1930-ban jelenik meg
• Robert Graves korai önéletrajzi könyve: Good-Bye to All That (Vége ennek is)^[2]
• Graham Greene angol szerző első regénye: The Man Within (A számkivetett)
• Ernest Hemingway regénye: Búcsú a fegyverektől (A Farewell to Arms)
• Richard Hughes brit író, költő: A High Wind in Jamaica (Szélvihar Jamaicában), regény
• Sinclair Lewis regénye: Dodsworth
• Alberto Moravia első regénye: Gli indifferenti (A közönyösök)
• Axel Munthe svéd orvos, író angol nyelven írt „bestseller” könyve: San Michele regénye (The Story of San Michele)
• John Cowper Powys walesi író, költő regénye: Wolf Solent
• Erich Maria Remarque regénye: Nyugaton a helyzet változatlan (Im Westen nichts Neues)
• Antoine de Saint-Exupéry regénye: Courrier sud (A déli futárgép)
• John Steinbeck: Cup of Gold, a nagy amerikai író első regénye; (magyar címei: Egy marék arany, illetve Az aranyserleg)
• Maila Talvio finn írónő regénytrilógiája: Itämeren tytär (A Keleti-tenger leánya):
  • első kötet: Kaukaa tullut (1929); további kötetek:
  • Hed-ulla ja hänen kosijansa (1931)
  • Hopealaiva (1936)
• Kobajasi Takidzsi japán író regénye: Kanikószen (Rákhalászok)
• Franz Werfel regénye: Barbara oder die Frömmigkeit (Barbara, avagy a jámborság)
• Virginia Woolf: A Room of One's Own (Saját szoba), esszé
• Marguerite Yourcenar francia író kisregénye: Alexis ou le Traité du vain combat (Alexis, vagy értekezés a hiábavaló küzdelemről)

Költészet

• Rafael Alberti két kötete:
  • Cal y canto (Mész és dal)
  • Sobre los ángeles (Az angyalokról)
• Robert Bridges angol költő elbeszélő költeménye: The Testament of Beauty (A szépség testamentuma)
• Paul Éluard kötete: L'Amour la poésie
• Pierre Reverdy kötete:
  • Sources du vent
  • Flaques de verre
• Edith Sitwell brit költő verseskötete: Gold Coast Customs (Aranyparti szokások)^[3]

Dráma

• Jacinto Benavente: Vidas cruzadas (Keresztezett életek), bemutató
• Noël Coward angol színműíró, színész, rendező operettje: Bitter Sweet (Keserédes)^[3]
• Paul Claudel formabontó, terjedelmes műve: Le Soulier de satin (A selyemcipő), „négy estére osztott nagy költemény, nem tetralógia, hanem egyetlen konfliktus köré épített jelenethalmaz…”^[4] Színpadi változatát 1943-ban mutatják be.
• Jean Giraudoux vígjátéka: Amphitryon 38, bemutató
• Vlagyimir Majakovszkij rendhagyó szatirikus komédiája: Poloska (Клоп), bemutató Vszevolod Mejerhold moszkvai színházában
• Branislav Nušić szerb drámaíró vígjátéka: Gospođa ministarka [Госпођа Министарка] (A miniszter felesége), bemutató Belgrádban
• Eugene O’Neill: Dynamo (Dinamó)
• Marcel Pagnol vígjátéka: Marius; a Marseille-trilógia (Trilogie marseillaise) első darabja, bemutató
• G. B. Shaw: A királyság szekere (The Apple Cart)

Magyar irodalom

• Babits Mihály verseskötete: Az istenek halnak, az ember él
• József Attila verseskötete: Nincsen apám, se anyám (Benne t. k.: Tiszta szívvel (1925), Ringató (1928), Klárisok (1928), Áldalak búval, vigalommal)
• Móricz Zsigmond regénye: Forró mezők
• Surányi Miklós regénye: Csodavárók
• Tersánszky Józsi Jenő regénye: A margarétás dal
• Áprily Lajos drámája: Idahegyi pásztorok (Kolozsvár)
• Molnár Ferenc színműve: Egy, kettő, három

Születések

• január 27. – Garai Gábor költő, író, műfordító, kritikus († 1987)
• február 27. – Fodor András Kossuth-díjas költő, esszéíró, könyvtáros.(† 1997)
• március 7. – Székely János költő, prózaíró, drámaíró, tanulmány- és esszéíró, műfordító († 1992)
• március 18. – Christa Wolf német írónő († 2011)
• április 1. – Milan Kundera cseh, francia regény- és drámaíró, költő, esszéista
• április 5. – Hugo Claus flamand regényíró, költő, színműíró és filmrendező († 2008)
• április 22. – Guillermo Cabrera Infante kubai író, esszéista, műfordító és kritikus († 2005)
• május 4. – Kárpáti Kamil író, költő, esszéíró, szerkesztő

• május 10. – Kányádi Sándor erdélyi magyar költő († 2018)
• június 29. – Oriana Fallaci olasz író, publicista, újságíró, riporter († 2006)
• július 5. – Zám Tibor magyar író, tanár, szociográfus († 1984)
• július 25. – Vaszilij Suksin szovjet, orosz író, színész, filmrendező († 1974)
• november 9. – Kertész Imre magyar író, műfordító, a Sorstalanság szerzője. Önéletrajzi ihletésű, a holokausztról és az önkényuralomról szóló műveiért 2002-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki († 2016)
• november 11. – Hans Magnus Enzensberger német költő, író, műfordító, szerkesztő-kiadó
• november 12. – Michael Ende német író, aki gyermekkönyvei révén vált ismertté († 1995)
• november 22. – Görgey Gábor író, költő, dramaturg († 2022)
• december 12. – John Osborne angol író, drámaíró, forgatókönyvíró; a nálunk a maga idején dühöngő ifjúságnak nevezett irodalmi, színházi és filmes művészeti vezéralakja († 1994)
• december 17 – Tóth Bálint József Attila-díjas költő, író, műfordító († 2017)
• december 28. – Bori Imre író, irodalomtörténész, kritikus († 2004)

Halálozások

• február 8. – Rákosi Jenő író, színműíró, színházigazgató, lapszerkesztő (* 1842)
• június 5. – Zoltán Vilmos író, műfordító (* 1869)
• július 15. – Hugo von Hofmannsthal osztrák költő, novellista, drámaíró (* 1874)
• szeptember 12. – Rainis (Jānis Pliekšāns) lett költő, drámaíró, fordító és politikus, akit az ország legjelentősebb írójaként tart számon a lett irodalomtörténet (* 1865)
• október 28. – Osvát Ernő író, szerkesztő, kritikus; 1908–1929 között a Nyugat folyóirat szerkesztője (* 1876)

Jegyzetek

Források

• Vajda György Mihály, Pál József: A világirodalom története évszámokban (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988, 266-268 o.)